Pár hét felkészülés, és több tucat cikk elolvasása után már úgy éreztük, mi mindent tudunk, mindenre felkészültünk, jöhet a kutya! Később persze bebizonyosodott, ez koránt sem igaz!

És jött is! Megláttuk, és fura, de nekem tetszett első látásra a legjobban, így vagy ő, vagy senki alapon el is lett döntve! Telefon, lebeszéltük, és már mentünk is érte!

A tenyésztő nagyon korrekt volt velünk, és nem az „eladom, és el is tűnök” fajta! Ez szinte első látásra megállapítható, és ez az első jó tanács!

-Mindenképpen megbízható tenyésztőtől kell kutyát venni!

/ itt jegyezném meg, hogy az ára nem az alsó kategóriás, de valamit valamiért! "Olcsó húsnak... Bizony, itt is igaz a bölcs mondás!/

Ezt nem árt bekalkulálni, de ha belevágsz. számolj ezzel!

Látszott a kicsin, egészséges, jól táplált. A szüleit is megnézhettük, így nem „zsákbamacska” , hogy milyen lesz nagykorában, és mekkora. Ezt jó betartani, mert nem lepődsz meg fél év múlva, hogy mégsem Chihuahua a Chihuahua-d! A mai napig tartjuk a kapcsolatot, és sokat segített később is a tanácsaival a tartással kapcsolatban! /privátban megadom a címét, ha érdekel!/

Szóval hozta a kis chihuahua-t, megláttuk, és élőben még szebb volt, mint képen! A miénk volt azonnal!

Az olvasottak, és a tanácsok birtokában, zsebünkben a kis ebbel már hazafelé is érdekesnek láttuk. Csak ült, és remegett! Szép volt, aranyos, pici, de csak remegett! Tudtuk, a Chihuahua szokott remegni, de ez csak azt tette egyfolytában. Ez nem is kutya, gondoltam.

Majd lenyugszik, megszokja a hangokat, szagokat, s.t.b… 

Végre otthon, a kis valamivel:

…elárulom, napokig nem tette, vagy lehet, hogy tette, de azt remegve! Nem értettük, és furcsa volt. Telefon a tenyésztőnek, aki megnyugtatott, ez természetes folyamat!

 –Eszik már? – kérdezte.

–Persze, hogy NEM! –mondtuk mi. Miért, kellene neki enni is?  Olyan pici, remeg is, és még egyen is, na, ez már sok lenne egyszerre ennek a mini valaminek, gondoltam én.

Megnyugtatok mindenkit, a remegés tényleg múlik idővel! Persze kutyája, és tartási módja változtatja azt a bizonyos időt! Maradjunk abban, ha nem is pár nap, de előbb, vagy utóbb kinövi! Nekem nem remegve kicsit szokatlan is, de szemmel láthatóan vagányabb a kutya! Jobb ez így!

És közben elkezdődtek a gondok valami komolyabbal, mert csak aludt, félt, remegett, és nem evett szinte semmit!

Ezzel befaragtunk, gondoltuk, mert ha elpusztul, nagyon sajnáltuk volna! És, nem is azért vesz valaki kutyát, ráadásul drága pénzért, hogy az első hetekben elveszítse. Már tudjuk, kár lett volna érte!

Néha már majdnem megbántam, hogy mégis a Chihuahua mellett döntöttünk, de párom kitartása segített. Gondozta, és babusgatta, amit nagyon hálásan fogadott! Nála nem remegett, lenyugodott, és néha még el is fogadta tőle az ételt.

2011-01-06

folyt. köv.